Mutasd a kutyád, megmondom, ki vagy!

Van-e összefüggés a nõk személyisége és az általuk preferált kutyatípusok között? Már hogyne lenne! A kérdés csak az, hogy milyen kifinomult információt hordoz gazdájáról például egy dobermann, egy labrador vagy egy tacskó.

Ez az élet rendje: A diáklányok elkerülhetetlenül szerelmesek lesznek a tanárjukba, a terhes nõk a szülészükbe, a lelki gondokkal küszködõk a pszichológusukba, a kutyatulajdonos hölgyek - életkortól, külsõtõl, társadalmi státusztól függetlenül - az állatorvosba. Ezért van az, hogy ez utóbbi foglalkozást ûzõk meghökkentõen sokat tudnak a nõkrõl. Egy ausztrál állatorvos évekig tartó megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy csalhatatlan összefüggés van a hölgyek és ebük fajtája között. Íme, az évszázad tudományos kutatásának eredménye:

Ijesztõ kutyák

Ilyen például a dobermann. Ezek a kutyák hihetetlen szélsõséget mutatnak jellem tekintetében, az ölebtõl egy csõre töltött fegyverig bezárólag. Nos, azok a nõk, akik az esetleges támadók elrettentéséül ilyen ebeket tartanak, vagy nagyon extrém életstílust folytatnak - egy rakás baráttal, akikkel nem óhajtanál közelebbi ismeretséget kötni -, vagy túlzott elképzeléseik vannak önmaguk kívánatossági szintjérõl.

Általában azok a hölgyek, akiknek dobermannjuk, pitbulljuk vagy bullterrierjük van, jól összeillenek az ugyanilyen kutyájú férfiakkal. Az ok egyszerû: mindketten preferálják a férfiasságot. Ezek a hölgyek gyakran egyedül élnek, s a kutya afféle férfipótló szerepet tölt be a háztartásban, s számára az ideális emberhím nagyjából osztja az állat testi felépítését.

A németjuhász a vezetõ típusú nõk kutyája. A németjuhászok zsigereiben van, hogy eszüket és erejüket a gazdával való együttmûködés szolgálatába állítsák. Az ilyen ebet tartó hölgyek megkövetelik a kitüntetett bánásmódot, nagy valószínûséggel képtelenek egy sarokban megülni, csendeses hímezgetni, s nem pirulnak el a csúnya szavaktól. Ha azonban sikerül megtalálni velük a hangot, nagyon értékes ismerõshöz, ne adj isten feleséghez jut.

A nagyságuk és riasztó külsejük ellenére a legtöbbször jámbor élõlények. Olyan nõk preferálják, akik sajnálják az idõt és fáradtságot, melyet óhatatlanul bele kell ölni egy kezes németjuhászba vagy egy dobermannba, de mégis szeretnének - legalább látszatra - riasztó kutyát tartani, s a felületes szemlélõre elrettentõ hatással lenni.

Nagy és közepes méretû kutyák

Az afgán agár, a skót vadászkutya és a masztiff tulajdonosok szeretnék, ha felfigyelnének rájuk. Nem szükségszerûen közelednének vagy leszólítanák, de feltétlenül csodálnák. Nem meglepõ, hogy a karcsú modellek - vagy ezen állapot után ácsingózók - elõszeretettel választják az arisztokratikus, ám teljesen unpraktikus agarakat, s szintén könnyen lehet figyelmet kiváltani a dalmatával. Ez utóbbihoz meglepõen sokan hordanak leopárdos ruhát és cipõt.

A labrador a nyájasok és szelídek választása. Praktikus kutya, kevés figyelemmel beéri, az elfoglaltak különösen díjazzák ezt az adottságát. Tulajdonosnõjük általában hagyományos típusú, aki konyakot szopogat és 2-3 gyerekre aspirál. Ezzel szemben a szeleburdi szetterek azt jelzik, gazdájuk szeret adni a látszatra, s szeret ösztönösen cselekedni.

Különleges személy lehet, aki olyan kutyát tart, amelyik nem ugat. És itt nyilván a basenjire gondolunk. Nehéz rájönni, hogy azért-e némaság, mert az állat a lét mélyebb értelmén töpreng, vagy azért-e, mert semmi sincs a fejében. A tulajdonosa általában értelmiségi, vagy alternatív életmódot folytató egyed.

Skót juhászokat a Lassie hazatér könyv és a hûséges típusúak tartanak, míg bulldogokat olyan nõk, akik a belsõ tulajdonságokat elõnyben részesítik a szépséggel szemben. Ezek a nõk általában mélyen hisznek abban, hogy az egyéniség mindennél fontosabb.

A boxer félreérthetetlen jele az elegáns harcosságnak, esetleg a rámenõsségnek. A boxertartó hölgyek vonzódnak az események, viták középpontjában álló férfiakhoz, olyanokhoz, akik szeretik saját kezükben tartani az események menetét.

A bernáthegyi, újfundlandi, pireneusi kutyák hölgygazdái általában maguk is erõteljes testfelépítésûek, kifejlett keblekkel, vagy éppen apró termetûek, s csak szeretnének az elõbbiek lenni.

Kistermetû kutyák

A cavalier spániel kicsit olyan, mint egy miniatürizált bernáthegyi. Olyan passzív, mint a gazdája, aki szereti a könnyû és sima életet, s ha egy mód van rá, elkerül bármilyen lelki vagy testi kellemetlenségeket.

Ha a férfinak olyan valaki kell, aki kényezteti, keresse a csivava-tulajdonos lányokat, vagy bármi ilyesmit a "játékkutya" kategóriában. A legritkább esetben tartanak ilyen jószágot olyan logikus okok miatt, mint a kis lakás, sokkal inkább egyszerûen kényeztetni szeretnének valakit. Ha sikerül a kutya helyébe lépni, nyert ügy van. De vigyázat: Aki egy máltai selyemkutya vagy pekingi palotapincsi gazdáját választja élete párjául ennek ellenkezõjére is számíthat: a hölgy elvárja tõle hogy úgy szeresse és védelmezze, mint õ a kutyáját.

A dandie dinmont terrier, ez az együttérzést és szánalmat kiváltó csúnyácska állat olyan hölgyet jelez, aki imád segíteni és sajnálni. Valószínûleg tagja néhány jótékonysági szervezetnek és nem sajnálja az adományokat az elesetteket támogató egyesületektõl. Olyan férfiak figyelmébe ajánljuk, akik úgy gondolják, kevesebbet kaptak az élettõl, mint nekik járna.

A lhasa apso és a shi-tzu ölebek intellektusra, mûvészet iránti fogékonyságra vallanak, nem úgy a pincsi, amely a chihuahua-tulajdonosoknál is óvóbb, védelmezõbb személyiégre utal, egészen az önfeláldozás határáig.

Megint más a helyzet egy griffonnal. Önfeláldozást itt ne várj el a tulajdonostól, helyette inkább humorérzéket és olyan valakit, aki értékeli az önállóságot, az egyéniséget.

A tacskó és a foxi nem azért kicsi, mert kicsire tenyésztették õket, hanem azért, mert így tudták megoldani feladatukat: a kisállatra való vadászatot szûk helyeken. Az ezeket birtokló hölgyek általában magabiztosak, tudják mit akarnak, és - ahogy a kutyájuk - tényleg sok mindenre képesek, még akkor is, ha ez nem nagyon látszik. Különösen a tacskótulajdonosokkal kell vigyázni, kik elõszeretettel rejtik okosságukat - esetleg önzõségüket - az engedelmesség és az érzékenység álarca mögé.

A westie tulajdonosok is a kutyájukhoz hasonulnak. Kicsit õrültek, rendetlenek és nagyon barátságosak. Számukra nincsenek idegenek, és nagyon nyitottak az élet dolgai iránt, elemükben érzik magukat a társas összejöveteleken. A pomerániaiaknak jellemzõen gömbölyded gazdáik vannak, míg a basset hound-rajongók jópofa individualisták, akik szinte mindent képesek tolerálni.

Az uszkárokat két, egymással ellentétes ok miatt tartják. Ritkábban azért, mert egyike a legvidámabb, legintelligensebb kutyáknak, gyakrabban azért, mert olyannak néz ki, aki soha nem nõ fel, s mindig szüksége lesz a gazdira. Gyakori gyermekhelyettesítõ.

Csak a sznobok és az arisztokratikus beütéssel rendelkezõk tudják tolerálni a corgi szeszélyeit, míg a cocker spániel gazdái szeretik a jól bevált dolgokat cselekedni, távol a szélsõségektõl. Illendõen sétálnak a park gyalogútjain, és nem felejtenek el köszönõ leveleket írni.